A colitis ulcerosa szövődményei


Bizonyos körülmények azonnali orvosi ellátást igényelnek.  Ezek közé tartoznak a súlyos, tartós hasmenés, végbélvérzés, vércsomók a székletben, valamint állandó fájdalom és magas láz.  Bizonyos esetekben a súlyos hasmenés vagy vérzés kiszáradást okozhat.  Kórházi kezelésre lehet szükség, hogy megállítsák a hasmenést, és pótolják a vér-, folyadék és ásványi anyag veszteséget.  A fekélyes vastagbélgyulladás egy másik lehetséges szövődménye a perforált  bél.  A bél krónikus gyulladása oly mértékben meggyengítheti a bélfalat, hogy lyuk keletkezik rajta, ez a perforáció.  Ez életveszélyes, mert a bél tartalma kiáramolhat a hasüregbe, és egy „peritonitis” nevű súlyos fertőzést okozhat.

A colitis ulcerosa legsúlyosabb szövődménye a toxikus megacolon. A súlyos gyulladás a vastagbél gyors tágulásához (kiszélesedésére) vezethet. A vastagbél megbénul, és megakadályozza a testet a bél kiürítésében.  Súlyos esetben a vastagbélen szakadás történhet.  A toxikus megacolon tünetei a fájdalom, a has puffadása (duzzanata), láz, gyors szívverés, székrekedés és kiszáradás.  Ez egy potenciálisan életveszélyes szövődmény, amely azonnali orvosi kezelést igényel.  Ha toxikus megacolon gyanúja merül fel a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján, a diagnózist meg kell erősíteni vérképpel és hasi röntgennel.  Az orvosi beavatkozás célja, hogy kontrollálja a gyulladást, és helyreállítsa a folyadék veszteséget.  Sok esetben a vastagbél műtéti eltávolítására (kolektómiára) van szükség. 

A korábban említett komplikációkon kívül a colitis ulcerosás betegeknál fokozott a vastagbélrák kockázata is. Azoknál, akiknek a betegsége a teljes vastagbelet érinti, a vastagbélrák kockázata nyolc-tíz évvel a betegség kialakulása után növekedni kezd.  Azoknál, akiknek a betegsége a vastagbél bal oldali szakaszára korlátozódik, a vastagbélrák kockázata a betegség kialakulása után 15 évvel kezd növekedni.  E kockázat érvényes az aktív és inaktív IBD-s betegekre egyaránt. Nem látszik fokozottnak a kockázat azoknál a betegeknél, akiknek a betegsége nem  csak a végbélre korlátozódik.  Az olyan tüneteket, mint végbélvérzés, ami a vastagbélrák egy korai jele általában a népesség körében, nehéz felmérni az IBD-s embereknél, mivel náluk ez jelezhet egy fellángolást is, nem csak rákot.  A vastagbélrák megnövekedett kockázata miatt az IBD diagnózis felállítása után nyolc-tíz évvel általában 1-2 évente ajánlatos kolonoszkópiát végezni. Hogy milyen gyakran ajánlatos kolonoszkópiát végezni az egyes betegeknél, az attól függ, hogy a vastagbél mekkora része érintett, valamint betegség kialakulása óta eltelt idő hosszától.



A tápcsatorna tünetei mellett néhányan tapasztalhatják a colitis ulcerosa tüneteit a test többi részében is.  A betegség jelei és tünetei megnyilvánulhatnak a következő helyeken és módokon:

  • szem (bőrpír és viszketés)
  • száj (fekélyek)
  • ízületek (duzzanat és fájdalom)
  • bőr (duzzanatok és egyéb sérülések)
  • csontok (osteoporosis)
  • vese (kövek)
  • máj (hepatitis és cirrózis) — ritkán alakul ki.

Ezek mind a colitis ulcerosánál előforduló ismert extraintesztinális megnyilvánulások, mivel ezek a bélen kívül fordulnak elő.  Egyes pácienseknél ezen tünetek valójában a colitis ulcerosa első jelei lehetnek, amelyek már a bél-tünetek előtt megjelennek.  Másoknál előfordulhat közvetlenül a betegség fellángolása előtt.

Az extraintesztinális szövődményekkel kapcsolatos további tudnivalókat tudhat meg az IBD szövődményeiről szóló fejezetben.