A colitis ulcerosa diagnózisa


Különböző vizsgálatokat lehet alkalmazni a colitis ulcerosa diagnosztizálására.  A fizikális vizsgálat és a kórtörténet általában az első lépés. Vérvizsgálatot lehet végezni a vérszegénység ellenőrzésére, ami arra utalhat, hogy vérzés van a vastagbélben vagy a végbélben. A vérvizsgálat kimutathat magas fehérvérsejt-számot is, ami gyulladás jelenlétét jelzi valahol a szervezetben.

A széklet minta is segíthet annak feltárásában, hogy van-e colitis ulcerosa vagy gyulladásos betegség, vérzés vagy vastagbél illetve végbélfertőzés, és hogy a tüneteket baktériumok, vírus vagy parazita okozza.

A kolonoszkópia  vagy szigmoidoszkópia  a leggyakrabban használt módszer a fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisának felállításában, és az egyéb lehetséges betegségek, mint például a Crohn-betegség vagy divertikulitis betegség kizárásában.

A szigmoidoszkópia vagy kolonoszkópia során az orvos biopsziát  vehet, ami abból áll, hogy szövetmintát vesznek a vastagbél béléséből mikroszkópos megtekintésre.  Ha szövettani mintát vesznek, ez általában nem okoz semmilyen kényelmetlenséget.

Néha kontrasztanyagos röntgenvizsgálatot, például báriumbeöntést is használnak a fekélyes vastagbélgyulladás diagnosztizálására. Egy speciálisan elkészített, báriumot tartalmazó beöntés  adnak a vizsgálat előtt.  A bárium bevonatot képez a bél felszínén, és fehéren jelenik meg a röntgen filmen.  A filmek mintázata elárulja az orvosnak, hogy a bél melyik részét érinti a betegség.

CT  és MRI vizsgálat is használható arra, hogy részletes képet kapjunk az emésztőrendszerről, ami segít a probléma megállapításában.

Az IBD-s  betegek mintegy 10%-ánál nehéz meghatározni, hogy colitis ulcerosa vagy Crohn-betegségük van, mivel a tünetek hasonlóak vagy egymással átfednek.

A diagnózissal kapcsolatos további tudnivalókat tudhat meg az IBD diagnózisáról szóló fejezetben.