Speciális IBD diéta?


Az IBD-ben  szenvedő emberek számára egyedileg kell meghatározni a táplálkozási javallatokat.

Az élelmiszerek és ételek kiválasztása az alábbiaktól függ:

  • a betegség fázisától (aktív vagy javulási fázis)
  • attól, hogz a gyulladásos folyamat milyen mértékben érinti az emésztötraktust,
  • a gyulladásos folyamat helyétöl,
  • a tápláltság állapotától,
  • a beteg életkorától,
  • a beteg táplálkozási szokásaitól,
  • egyéni táölálkoyási ízlésétöl.

Az élelmiszer helyes megválasztására vonatkozó alapvető eljárások ismeretesek és egyértelműek. Mindazonáltal az egyes ételekkel kapcsolatos toleranciát minden egyes beteg esetében ellenőrizni kell, ezért a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és Crohn-betegség diétájával kapcsolatos intézkedések nem szigorúak illetve határozottak. Fontos, hogy konzultáljon egy gasztroenterológussal  vagy a táplálkozási szakemberrel – orvossal (dietológus) vagy nővérrel (dietetikus ). A helyes táplálkozás a helyes kezelés elengedhetetlen része. Az egyéni étrend megalkotása során a beteg által megadott információ fontos. Egy olyan beteg, aki figyelmes és jó megfigyelő, képes azonosítani azokat az élelmiszereket, amelyek nem megfelelőek a számára, és azokat is, amelyek igen. Ez nagyon hasznos információ, ami segít az étrend kialakításában. Azután a dietológus úgy tudja irányítani a pácienst, hogy étrendje elegendő mennyiséget tartalmazzon valamennyi tápanyag-összetevőből, azaz makroelemekből (főleg fehérjékből, de megfelelő szénhidrátokból és zsírokból is) és mikroelemekből (vitaminokból, ásványi anyagokból és nyomelemekből), felhasználva az egyes ételekkel kapcsolatos egyéni tűrőképességet és ízlést.

Az, hogy a beteg megfelelő mennyiségű élelmiszert fogyaszt, nem éhezik, jóllakott és nincsenek emésztési problémái, még nem elégséges garancia arra, hogy a táplálék összetétele megfelelő. A napi bevitelnek megfelelő kJ-ban vagy kcal-ban kifejezett energiatartalommal és biológiai értékkel kell rendelkeznie. A fehérje-, vitamin-, ásványi anyag- és nyomelem-tartalom különös jelentőséggel bír. Ahhoz, hogy az étrend kiegyensúlyozott legyen, minden élelmiszer-csoportból választani kell. A fehérjék fő forrása a hús, baromfi, hal és tejtermékek, amelyeknek kiválasztása a toleranciától függ. Szénhidrátforrások a lisztből készült termékek - sütőipari termékek, kenyér, tészta valamint a rizs, zöldség és gyümölcsök is. A zsírok forrása elsősorban a vaj, zsír és a keményített margarinok, de ezen kívül bizonyos fajta húsok (sertés) és tejtermékek is (tejszín, tej és a sajtok).

Az ajánlott élelmiszerek részletes listájáért, kattintson ide (Ez a személyre szóló részben lesz található.)



Aktív fázis


A betegség aktív fázisának kialakulása során a betegek gyakran szeretnék megelőzni a panaszokat, és hagyni beleket „pihenni”, ezért korlátozzák az elfogyasztott ételmennyiséget. Ennek eredményeképpen azonban a szervezet nem kap meg bizonyos fontos tápanyagokat, elsősorban a gyulladásos folyamat leküzdéséhez nélkülözhetetlen fehérjéket. Ráadásul egyes gyógyszereknek (főként kortiko-szteroidoknak ), amelyeket sikeresen alkalmaznak a kezelésben, olyan mellékhatásai lehetnek, amelyek akadályozzák a fehérjék lebomlását.

Néhány megfelelő lépés megtételével az egészségügyi problémák megelőzhetők. Ezeket rendszeresen betartása fontos nem csak fájdalmas és hasmenéses idöszakok idején. A problémákat jobb megelőzni, mint megoldani. A tüneteket, ha lehet inkább elözzük meg.

 


Tíz fontos lépés, amivel megakadályozhatók a problémák


  • Egyen többször kisebb adagokat. Ossza el a napi bevitelt 5-6 kisebb adagra, és egyen 2-3 óránként. Ez jobb, mint ha ritkábban enne, de nagyobb adagokat. Az emésztőrendszernek így nem kell nagy terhelést elviselnie, és képes könnyedén megemészteni a bevitt élelmiszert. Ezen túlmenően az adagok méretének csökkentése azt eredményezi, hogy a gyomor térfogata nem nő meg jelentősen, és ez megakadályozza a lehetséges hasi fájdalmat.
  • Csökkentett zsírbevitel. A zsírok növelik a székletmennyiséget és serkentik a bélmozgást. Teljesen mértékben el kell kerülni az olajokat, vajat, keményített zsírokat és margarint, tejszínt valamint desszerteket és töltött kekszeket is. Ne használjon olajat, és vajat az ételek elkészítéséhez se.
  • Csökkentsük az egyszerű cukrok bevitelét. Ezek növelhetik a hasmenés események számát a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél. Kerülje a cukrot, édességeket, mézet és a desszerteket, süteményeket és koncentrált gyümölcsitalokat is.
  • Csökkentse vagy kerülje el a tej és tejtermékek fogyasztását. A tejet és a tejtermékeket még néhány egészséges ember is rosszabbul tolerálja a laktáz enzim (tejcukrot bontó enzim) hiánya miatt, amelyre a tejcukor, azaz laktóz lebontáshoz van szükség. Laktóz különösen a tejben, tejszínben és ömlesztett sajtokban van jelen nagyobb mennyiségben, joghurtokban kevésbé. Nem számít, hogy a termék zsíros vagy alacsony zsírtartalmú. A gyulladásos bélbetegségben szenvedők még rosszabbul tűrik a tejtermékeket. Éppen ezért az aktív szakaszban megelőzés céljából kerülni kell ezeket. Mindazonáltal, mivel ezek fontos forrásai a fehérjéknek és a kalciumnak, a javulási fázisban fokozatosan kell újra bevezetni a étkezésbe, és az az  egyéni tűrőképességtől függően az adagot újra emelni kell.
  • Kerülje a tartósított ételeket és félkész termékeket.

  • Kerülje a sós és fűszeres ételeket.
  • Kerülje a mesterséges édesítőszereket – különösen a szorbitot – ezek hasmenést okozhatnak, 
  • Kerülje a magas rosttartalmú élelmiszereket és kövesse a maradékmentes diéta alapelveit. Az étrend energia és a biológiai érték szempontjából egyébként nem különbözik a normális táplálkozástól. Azokat az ételeket, amelyek rost-, tej-, cukor- vagy izgató anyag-tartalmuk miatt a belek  perisztaltikáját fokozzák, tudatosan  ki kell zárni az étrendből. A rostok az élelmiszerek emészthetetlen vagy alig emészthető összetevői, amelyek a széklettel együtt változatlanul vagy maradványok (salakanyag) formájában távoznak. A rostbevitel csökkentése következtében tehermentesül a tápcsatorna, és ez Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa esetén megkönnyíti a gyulladásos folyamatok nyugalomban tartását. Az akut fázisban el kell kerülni a zabpelyhet és kukoricapelyhet valamint a magas rosttartalmú hüvelyeseket, zöldségeket és gyümölcsöket is (különösen a káposztát, kelbimbót, citrusféléket, szilvát, szőlőt és kajszibarackot). A gyümölcsöt és zöldséget meg kell hámozni, a magokat el kell távolítani, és hőkezelni kell őket (pl. a párolt alma megfelelő).
  • Kerüljük a dióféléket és magvakat

To top


Javulási fázis


Ebben a szakaszban a betegnek nincsenek, vagy csak enyhébb panaszai vannak. Fontos, hogy biztosítva legyen az élelmiszerek megfelelő összetétele és a táplálkozást a legmagasabb szinten tartsuk. Az a félelem, hogy a betegség aktiválódását élelmiszer okozza, nem megalapozott. A bevitt élelmiszernek magas biológiai és tápértékkel kell rendelkeznie. Legfontosabb a kielégítő fehérjebevitel, alacsony zsírtartalmú termékek valamint a nagy mennyiségű vitamin és ásványi anyagok fogyasztása. A betegség fellángolásait nem lehet sem előre jelezni, sem számítani rá vagy tervezni vele, a tápláltsági állapot azonban közvetlenül befolyásolja a betegség aktivitásának lehetséges lefutását.

A javulási szakaszban a táplálkozáshoz fokozatosan hozzá kell adni azokat az élelmiszereket, amelyeket az aktív stádiumban kerülni kellett. Az egyes élelmiszerek egymás után, 3-5 nap eltéréssel adjuk hozzá. Kiválasztásuk és mennyiségük megállapítása során figyelembe kell venni az egyéni tűrőképességet. Ez különösen a tejtermékekre és igen magas rosttartalmú élelmiszerekre érvényes. Az elkészítési mód változatlan.

To top